Bledi-tó és környéke
június 06. péntek
Reggel 6 órakor indultunk Bajától 535km-re lévő a Bledbe, ahová kisebb megállók után délután 2 órakor szerencsésen megérkeztünk. Szállásunk a Török Panzió egy Bled mellett lévő kisvárosban, Hrase-ben volt. A szobák átvétele és egy rövid pihenő után indultunk Bled egyik nevezetességéhez a Bledi várba. A vár Bledi-tó partján a város fölé magasodó szikla tetején található. Ez Szlovénia legrégebbi vára, és mindenkit megihlet színes múltjával. A teljes vár-birtok látogatható, amely múzeumot, kápolnát és őrtornyot is magában foglal. A vár udvaráról lélegzetelállító kilátás nyílik a Bledi-tóra és a Júliai-Alpokra. A felső udvarban található a múzeum, amely Bled történetét mutatja be, de megtekinthető a várkápolna, a nyomda, a borospince és az ajándékbolt is. Előkerültek az objektívek és a jó fényviszonyok mellett fotóztuk a látványt. A várban egy szépen berendezett kiállításon ismerkedtünk meg a vár és a környék történelmével. A vár különleges eseményeknek is helyszínt biztosít, látogatásunkkor egy esküvő volt, ami további lehetőséget adott a különleges korhű ruhába öltözött személyzet fotózására. A várból egy helyi étterembe mentünk vacsorázni, ahol a helyi konyha remekeivel ismerkedhettünk meg. A vacsora után többen elmentek Ojstrica kilátóhoz, ahonnan a lemenő nap fényeiben fotózták a Bledi-tavat. A nap végén kissé fáradtan, de már élményekkel gazdagon beszélgettünk a szálláshelyen, tervezgetve az elkövetkező napokat.
június 07. szombat
A nap fő programja a Vintgar szurdok, ahová az előre vásárolt belépőkkel nyitás után gyorsan bejutottunk. A Vintgar- szurdokaz egyik legvarázslatosabb és legfestőibb szurdok, amely örökre megmarad mindazok emlékezetében, akik végigsétálnak rajta. A szurdokot a Radovna folyó vájta ki, amely 1,6 kilométeren keresztül gyönyörű vízesésekkel, medencékkel és zuhatagokkal játszik, amelyeken végig sétálhattunk. A szurdokon keresztül a fahidakon egy tanösvény vezet át, amely a hatalmas, 13 méter magas Sum-vízeséssel zárul. A reggeli fények, a pára, a zubogó víz látványa elragadott bennünket, készültek a fényképek. Voltak akik a hosszú záridővel kísérleteztek, de a tele objektívek is elő kerültek a részletek megörökítésére. A kiépített útvonal 45 perc alatt bejárható, mi ennél többet kb. 1,5 órát töltöttünk el. A szurdok végén a Sum – vízesés tette fel a koronát a túrára. A parkolóba történő visszaút kissé fárasztó volt, tele komoly emelkedőkkel, azonban a virágok, a fák és a természet látványa feledtette ezt. A következő program a Bohinji-tó volt, ahol először a Száva vízesést látogattuk meg. Rövid de annál meredekebb erdei úton érkeztünk a vízeséshez, aminak a látványa feledtette a fáradságot. Visszaérve a parkolóba betértünk egy helyi étterembe. A visszaúton felkerestünk egy I. Világháborús temetőt, ahol a Monarchiában szolgáló elhunyt magyar katonák sírjai voltak. Jó érzés volt látni a gondozott temetőt, és azt, hogy több síron kokárda szalag jelezte, látogatják. Innen a Bohinji tó partjára mentünk, ahol a lemenő nap fényeit használva készítettünk fotókat. A szálláshelyre visszaérve Lasko sört iszogatva értékeltük a napot és elevenítettük fel az élményeket.
június 08. vasárnap
A nap fő látnivalója a Mangart nyereg lett volna, azonban legnagyobb bánatunkra a felvezető utat még nem nyitották meg. Az fő útvonalon nem változtattunk, fő cél a Virje vizesés felkeresése volt. Csodálatos hegyi utakon haladva beléptünk Olaszországba, ahol az első megálló a ma már bányaként nem működő Predil barlang volt, ahol az elhagyatott Monarcia korabeli épületek látványa adott témát a fotózásra. Sajnos az eső elkezdett esni, ezért itt nem sok időt töltöttünk. Utunk során több kilátó ponton megálltunk a Triglav nemzeti parkban, és kora délután értünk a Virje vízeséshez. A meglehetősen eldugott helyen, Bovectől pár km-re nyugatra található Virje-vízesés igazi rejtett kincs. Meleg nyáridőben óriási élmény a vízesés meglátogatása, a mindenfelé szálló hűs, kristálytiszta vízpermet kellemesen hűsíti a kirándulót. Maga a zuhatag nem túl magas, de elég bővizű, egy káprázatosan szép türkizzöld színű kis tavacskába ömlik. A vízesés könnyű erdei úton közelíthető meg, és pihenővel kiépítve biztosít lehetőséget gyönyörködni a lezúduló víz látványában. Igazi paradicsom fotósok számára. Visszaúton Olaszországban felkerestük a Fusine tavakat, és belső tónál több időt eltöltve pihenéssel és felfrissüléssel. Az olasz határváros, Tarvisio szélétől csak 11 kilométerre fekvő Lago di Fusine két gyönyörű tó, melyek fölé a Mangart magasodik őrszemként. Késő délután értünk vissza Bledbe, ahol a híres Bledi krémest kóstoltuk meg és sétáltunk a tó partján. A Bledi-tó Szlovénia egyik legfestőibb és leglátogatottabb tava. A smaragdzöld vizű tó a Júliai-Alpok lábánál található, amelyek lenyűgöző hátteret nyújtanak. A tó közepén egy szigetecske található rajta templommal, amely csónakkal érhető el. A tavat a Bohinji-gleccser vájta ki, amely mély medencét vájt. Este közös vacsora volt a szálláshelyen és fáradtan de tele élményekkel tértünk nyugovóra.
június 09. hétfő
A reggeli után kijelentkeztük a szállásról és indultunk haza Bajára. Sajnos az idő egyre esősebb lett, ezért a tervezett Skofja Loka város látogatás rövidebbek lett. Škofja Loka az egyik legrégebbi és leggondosabban megőrzött települése Szlovéniának, festői középkori városka, mely az egyik legnépszerűbb úti célja az országnak. A város szűk utcáin sétálva szinte megérint a középkor hangulata. Az eső ellenére sikerült szép képeket készítenünk, és egy picit haza hozni ebből a középkori hangulatból. A szervezett közös program itt ért véget, többen elindultak haza, de voltak akik még bementek Ljubljanába városlátogatásra.
Az esti órákban örömmel követtük a híreket, hogy mindenki szerencsésen hazaért.