Több indokom is van arra, hogy nyakamba akasszam a fényképezőgépem és elinduljak képeket keresni. Első helyen szerepel a kikapcsolódás: hasonlónak érzem magamat a horgászhoz, aki kiül a partra és a zsinórját lesi. Én a gépemet csattogtatom talán ugyanazon a parton. A „zsákmány” viszont közösségbe visz. Régóta vagyok tagja a klubnak, szeretek idejárni, találkozni azokkal, akik hasonlóképpen gondolkodnak.

A fotózás számomra hagyomány is, hiszen nyolcadikos korom óta fotózgatok. Nem mondom azt, hogy tudok, de szeretem csinálni és kész vagyok tanulni másoktól.

Nincs célközönségem és ebben megint a horgászokra hasonlítok: bedobom a fotót és aki rátalál, azokat szólítom meg. Őszintén örülök annak ha képeim mások számára is jelenetéssel bírnak. Külön terep számomra a falu, ahol lakom, a helybéliek nagy szeretettel figyelik ténykedésemet: már több kiállításom volt ott. Különleges feladat, hogy most éppen egy idős, elhunyt falubéli fotós munkáit archiválom.